MI-vel generált tartalom jelölése

Mit ír elő az AI Act?

Az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének 50. cikke 2026. augusztus 2-től alkalmazandó átláthatósági kötelezettségeket ír elő. A marketing szempontjából a legfontosabbak:

• Deepfake: a valós személyekre, tárgyakra, helyekre vagy eseményekre megtévesztően hasonlító, MI-vel létrehozott vagy manipulált kép-, hang- és videótartalmat jelölni kell. Nyilvánvalóan művészi, szatirikus vagy fikciós műnél enyhébb, a mű élvezetét nem zavaró jelölés is elég.
• Közérdekű szöveg: a nyilvánosság közérdekű ügyekről való tájékoztatására közzétett, MI-vel generált szöveget jelölni kell, kivéve, ha azt ember érdemben átnézte, és a közzétételért valaki szerkesztői felelősséget vállal.
• Szolgáltatói oldal: a generatív MI-rendszerek szolgáltatóinak a kimenetet gépileg olvasható módon kell megjelölniük.

Mi a helyzet a hirdetésekkel és a közösségi médiával?

A platformok saját szabályai is előírhatják az MI-vel készült, valósághű tartalmak jelölését, különösen politikai vagy társadalmi témájú hirdetéseknél. A fogyasztók megtévesztésének tilalma pedig az MI-vel készült termékfotókra és ajánlásokra is vonatkozik: egy generált „vásárlói vélemény” vagy valóságosnak tűnő, de nem létező termékkép megtévesztő lehet.

Jó gyakorlat

• Rögzítsd belső szabályban, mikor és hogyan jelölöd az MI-vel készült tartalmat.
• Az MI-vel írt szakmai tartalmat mindig ellenőrizze szakember – a Google is a tartalom minőségét értékeli, nem az előállítás módját.
• Légy következetes: az átláthatóság a bizalmat erősíti.

A szabályozás részletei és a hatósági útmutatók folyamatosan bővülnek, ezért konkrét esetben érdemes a hatályos szöveget és szakértői tanácsot is figyelembe venni.