Sajtóközlemény írása: hogyan készíts olyan anyagot, amelyről valóban írnak?

Egy szerkesztőségbe naponta rengeteg sajtóközlemény érkezik, és ezek jelentős része olvasatlanul landol a kukában. Nem azért, mert az újságírók nem kíváncsiak a cégek híreire, hanem mert a legtöbb közlemény nem hír, vagy olyan formában érkezik, amelyből nehéz cikket írni. A jó sajtóközlemény az újságíró munkáját könnyíti meg: gyorsan átlátható, tényszerű, és minden benne van, ami a megíráshoz kell.

Először: van hírértéke?

Mielőtt nekiállsz az írásnak, tedd fel a kérdést: miért érdekelné ez egy olyan olvasót, aki nem a cégednél dolgozik? Hírértéke lehet például:

• egy új termék vagy szolgáltatás, amely valódi problémát old meg,
• egy saját kutatás, felmérés vagy adat, amely újat mond a piacról,
• egy jelentős partnerség, befektetés, terjeszkedés vagy munkahelyteremtés,
• egy díj, elismerés, jubileum – ha történetet is lehet hozzá mesélni,
• egy közérdekű témához kapcsolódó szakértői vélemény.

Ami ritkán hír: a megújult weboldal, egy új munkatárs belépése (hacsak nem kulcspozícióról van szó), vagy egy általános kampány bejelentése.

A sajtóközlemény felépítése

A sajtóközlemények a fordított piramis elvét követik: a legfontosabb információ legelöl van, a részletek fokozatosan következnek. Így az újságíró az első bekezdés után is tudja, miről szól a hír, és a szöveg bármelyik pontján rövidíthető.

1. Cím: a hír lényege egy tárgyilagos mondatban.
2. Alcím (opcionális): egy kiegészítő részlet vagy szám.
3. Lead: az első bekezdés, amely megválaszolja: ki, mit, mikor, hol és miért.
4. Kifejtés: részletek, adatok, háttér – a fontosság sorrendjében.
5. Idézet: egy illetékes személy véleménye, amely értelmezi a hírt.
6. Háttér a cégről: három-négy mondat, minden közleményben azonos szöveggel.
7. Sajtókapcsolat: név, telefonszám, e-mail-cím, és ha van, a letölthető képek elérhetősége.

Mintaszerkezet

Cím: Felmérés: a hazai kisvállalkozások többsége nem méri hirdetései megtérülését

Lead: Budapest, 2026. október 16. – Egy 400 kisvállalkozás körében végzett felmérés szerint a megkérdezett cégek többsége nem tudja megmondani, mennyi bevételt hozott a hirdetésekre költött pénz. A kutatást a [cégnév] készítette…

Idézet: „Nem a büdzsé kicsi, hanem a mérés hiányzik” – mondta [név, beosztás]…

A fenti példa csak a szerkezetet szemlélteti, a benne szereplő adat kitalált.

Írási tanácsok

• Tárgyilagos nyelv: kerüld a reklámízű jelzőket („forradalmi”, „egyedülálló”, „piacvezető”) – az újságíró ezeket úgyis kihúzza, és csökkentik a hitelességet.
• Konkrétumok: számok, dátumok, nevek, helyszínek.
• Rövid bekezdések: egy bekezdés, egy gondolat.
• Valódi idézet: az idézet ne ismételje meg a szöveget, hanem adjon véleményt, értelmezést, emberi nézőpontot.
• Terjedelem: egy-másfél oldal általában elég; a részletes háttéranyagot tedd elérhetővé külön.

Kiküldés

A tömeges, válogatás nélküli kiküldés ritkán működik. Hatékonyabb:

• Célzott lista: azok az újságírók és szerkesztőségek, akik ténylegesen foglalkoznak a témáddal.
• Személyre szabott kísérőlevél: egy-két mondat arról, miért lehet érdekes a hír épp az ő olvasóiknak.
• Időzítés: kerüld a nagy hírnapokat és a péntek délutánt.
• Embargó: ha a hír egy adott időpontig nem közölhető, jelöld egyértelműen.
• Képanyag: jó minőségű, jogtiszta fotók letölthető formában.

A közleményt a saját weboldalad sajtószobájában is tedd közzé, így később is megtalálható.

Utánkövetés

Egy rövid, udvarias telefon vagy e-mail néhány nappal később hasznos lehet, különösen, ha új információval tudsz szolgálni. A naponta ismételt „megkapta a közleményt?” típusú érdeklődés viszont inkább ront a kapcsolaton.

Szerkesztett és fizetett megjelenés

A sajtóközlemény alapján megjelenő cikk szerkesztőségi döntés eredménye: nem garantált, és nem befolyásolható, mit és hogyan írnak meg. Ha egy üzenet megjelenése, időzítése és formája biztosan a te kezedben kell, hogy legyen, az fizetett megjelenés – szponzorált cikk vagy hirdetés –, amelyet a médiumnak egyértelműen jelölnie kell. A kettő jól kiegészítheti egymást, de nem keverendő össze.

Gyakori hibák

• Nincs valódi hír, csak cégbemutatás.
• A lényeg a harmadik bekezdésben rejtőzik.
• Hiányzik az elérhetőség vagy a képanyag.
• Csatolmányként küldött, nehezen kimásolható formátum.
• Ugyanaz a közlemény mindenkinek, személyre szabás nélkül.

Összefoglalva

A jó sajtóközlemény egy jó hír tárgyilagos, gyorsan átlátható megírása, amelyet a megfelelő újságírókhoz, a megfelelő időben juttatsz el. Ha a hírérték megvan, a szerkezet és a célzott kiküldés a megjelenés esélyét jelentősen javítja.